Községünk története

Tiszadada honfoglalás kori település. Első írásos említése a Váradi Regestrumban fordul elő 1214-ben, majd egy 1251-es IV. Béla királyunk által aláírt adásvételi szerződésben is feltűnik a település neve.

A XIII. század közepétől a Gut-Keled nemzetség birtokolta, majd egy századdal később a Báthoryaké. A XVI. század közepén több kisnemes család tulajdonába tartozott. A század második felében a török hódoltatta Tiszadadát. Ekkor mintegy 270-280 lakosa volt.

1618-ban kilenc földesura volt a falunak. A XVII. század folyamán valamelyik erdélyi fejedelem a Barakonyi családnak adományozta. Barakonyi Ferenc 1668-ban hajdúkat telepített a birtokára. Ezek a hajdúk 1707 körül több telket is megszereztek földesuraiktól. Ebből az időből származik Tiszadada címere is, melyen a pajzsban balra ágaskodó, lángot fúvó, mellső lábaival kardot tartó oroszlán, a pajzson háromágú korona látható. Ebből következően Tiszadada feltehetően királyi birtok volt, hiszen az oroszlán, mint címerállat a királyi pecséten volt látható.

A XVIII. század végén négy földesura volt. A 93 jobbágy-és zsellércsaládot a Patay, a Szepessy, a gróf Gyulay és a Szikszay család bírta. 1839 körül 2444 lakosa volt, s fent nevezett családok mellett birtokosai voltak a Bónis, a Désy, a Lónyay, a Máriássy és a Zathureczky családok is.

Tiszadada 1922-től már nagyközség a Dadai alsó járásban, majd 1950-től a Tiszalöki járáshoz tartozik. 1971-től önálló tanácsú község. 1988-tól közvetlenül a megyei tanács irányítása alá került. 1989-től Tiszavasvári város vonzáskörzetéhez tartozó község. 1990-től önálló önkormányzatú község.

Ma a település a kor igényeinek megfelelő infrastruktúrával rendelkezik, hiszen a falu útjainak 90%-a szilárd burkolattal van ellátva, a vezetékes ivóvíz és gázellátás használatának lehetősége adott. A telefonhálózat lefedi a községet, korszerűsítése jelenleg is folyamatban van. Kiépítésre került a széles sávú internet szolgáltatás. Tiszadada megközelíthető közúton, vasúton és vízi úton egyaránt. A ligetes-fövenyes strand és az érintetlen természet az emberek számára üdülőparadicsomot jelent.

Építészeti emlékei közé tartozik a XIII. század második felében a Gut-Keled nemzetség fiai által épített református templom, melyet később bővítettek, tataroztak. 1791-ben késő barokk stílusban átépítették, majd egy klasszicizáló tornyot emeltek hozzá. Az 1944-ben elpusztult templomot 1949-ben a romok felhasználásával építették újjá.

A római katolikus templomot gróf Gyulay Sámuelné Bornemissza Anna építette 1811-12-ben korai klasszicizáló stílusban.

Tiszadada nevezetességei közé tartozik a Zathureczkyek kúriája, mely 1831-ben épült klasszicista stílusban. A kúria földszintes épület, középső részén oszlopos portikusszal. Az épület jelenleg közművelődési célokat szolgál, Művelődési házként működik. A kúria a felújítás után is megtartaná e funkcióját, valamint idegenforgalmi vonzerőt is képviselne. Lehetőséget teremtene a település kulturális rendezvényeinek megtartásán túl térségi rendezvények (Tiszatér Társulás) megtartására is.